Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Etikai Kódexe [pdf] A MESZK Etikai Kollégiuma működésének szabályai [pdf] Országos Etikai Bizottság Ügyrendje [pdf]Etikai változások
2011. április 1-én hatályba lépő 2011. évi XXIII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvényt jelentősen, több tekintetben is módosítja.
A kötelező kamarai tagság mellett a törvény-módosítás lényeges változásokat hoz az etikai eljárások rendjében is.
2011. 04. 01- től kezdődően mind az első fokú, mind pedig a másodfokú etikai eljárások lefolytatását az illetékes szakmai kamara hatáskörébe utalja a törvény.
Első fokon az eljárás alá vont szakdolgozó kamarai tagsági jogviszonya szerinti területi szervezet etikai bizottsága, másodfokon pedig a MESZK Országos Etikai Bizottsága illetékes az eljárás lefolytatására.
Fenti határidőtől, vagyis 2011. április 1-től kezdődően a Megyei Etikai Tanácsok és az Országos Etikai Tanács új etikai ügyeket már nem fogad be.
A fentebb hivatkozott törvény többek között rendelkezik arról is, hogy
- Az etikai eljárásokra anyagi jog tekintetében 2011. 12. 31-ig a 30/2007. EüM rendeletben (Rendtartás) vonatkozik, 2012.01.01-től pedig a MESZK újonnan elkészítendő, és a küldöttközgyűlés által majd elfogadásra kerülő Etikai Kódexében foglaltakat kell alkalmazni. (Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy az a magatartás, illetve cselekedet tekintendő etikai vétségnek, amely jelenleg a Rendtartásban, majd 2012. január 1. után a hatályba lépő új Etikai Kódexben szerepel.)
- Eljárásjogi tekintetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. törvényt kell alkalmazni. (Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy mind az első fokú, mind pedig a másodfokú etikai eljárást ezen törvény szabályai szerint kell lefolytatni.)
Az etikai bizottságok nem illetékesek az ellátás szakmai minőségével, a kártérítéssel, a munkavégzéshez kötődő nem etikai jellegű vétségekkel kapcsolatban. Ilyen típusú bejelentés esetén az etikai bizottság megkeresi az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező szervezetet, hatóságot, ahová a bejelentést továbbítja.
Etikai vétség gyanúját írásban és szóban is be lehet terjeszteni az illetékes etikai bizottsághoz. Fontos, hogy a bepanaszolt személy (feltételezett etikai vétséget elkövető) a bejelentésből egyértelműen azonosítható legyen.
Ha az etikai eljárás során bizonyítást nyer, hogy a panaszos az eljárással összefüggésben nyilvánvalóan rosszhiszemű volt, akkor őt az eljáró etikai bizottság az ezzel összefüggésben felmerült eljárási költségek viselésére kötelezi.
Etikai vétség gyanúja esetén a törvénymódosítás mind a kamarák, mind az egészségügyi dolgozók munkáltatói részére kötelező értesítést ír elő. Ez azt jelenti, hogy mind a munkáltató, mind a kamara etikai bizottsága kivizsgálja a bejelentésre, vagy hivatalból induló eljárások keretében ezeket az ügyeket.
Az etikai bizottságoknak 60 nap áll rendelkezésre az etikai eljárás lefolytatására, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.
A kiszabható etikai büntetések elévüléséről is rendelkezik a törvénymódosítás. Ez figyelmeztetés esetén 1 év, megrovásnál 2 év, a pénzbírság (mely a mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig terjedhet) esetén 2 év, a kamarából történő kizárásnál 2 év (illetve bírósági határozat elévüléséig.
A kamarai tagsággal együtt a szakdolgozók elfogadják a MESZK demokratikusan meghatározott belső szabályrendszerét, ezek között azokat az erkölcsi, szakmai etikai elveket is, amelyeket e tág és sokszínű szakdolgozói testület képvisel hivatásunk érdekében.
