Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos testvére, a magyar történelem egyik jelentős alakja. Benne tiszteltjük az első magyar főápolónőt, aki a harctéri ápolás megszervezésével, az ápolás szervezetté tételével nem csak a 19. századi Magyarországon, de világviszonylatban is úttörője volt az ápolás, mint hivatás megteremtésének.
De ennek a törékeny asszonynak milyen tevékenységét tekinthetjük úttörőnek?
1848-as forradalom és szabadságharc: A forradalom kitörésekor Kossuth Zsuzsanna aktívan részt vett a társadalmi és politikai mozgalmakban, támogatója és a munkában társa volt Kossuth Lajosnak, elkötelezve magát a magyar függetlenségért. A forradalom idején a nők szerepe jelentősen megnövekedett, és Zsuzsanna is részt vett a segítő akciókban.
Kórházak megszervezése: Kossuth Zsuzsanna felismerte, hogy a háborúval járó sebesülések és betegségek miatt sürgős szükség van jól szervezett orvosi ellátásra. Ő és társai kórházakat alakítottak ki a harctereken és a hátországban, megszervezték a sebesült katonák ápolását, ellátását, élelmezését.
Nővéri szolgálat: Zsuzsanna aktivizálni tudta a nőket, a legszegényebbektől a legmódosabbakig, megszervezte a női önkéntesek bevonását a harctéri ápolásba. Sógornőjével Kossuth Lajosné Meszlényi Teréziával megalapították az Országos Védegyletet, támogatásával helyi szervezetek alakultak, amelyek hozzájárultak a katonák ellátásához és felépüléséhez.
Orvosi ellátás fejlesztése: Kossuth Zsuzsanna szoros kapcsolatban állt katonaorvosokkal és nem csak a fronton, hanem az országot vezető férfiak körében is megtalálta támogató partnereit. Így nem csak közvetve működött közre az orvosi ellátás fejlesztésében, vagy akár a logisztikai feladatokban, az orvosi eszközök és gyógyszerek beszerzésében.
Közvélemény formálása: Ő volt az egyik első nő, aki a háború során a közvéleményt aktívan és sok esetben sikerrel tudta mozgósítani, hogy felhívja a figyelmet a sebesült katonák helyzetére és a női ápolók szerepére.
Nemzetközi kapcsolatok: Kossuth Zsuzsanna kapcsolatot épített más országokban élő nőkkel és ápolónőkkel, hogy tapasztalatokat cseréljenek és támogassák egymást a harctéri ápolás terén.
Ugye, nem is feltételeznénk, hogy a 19. században, amikor a nők szerepe erősen korlátozott volt, akkor egy fiatal asszony ilyen erőteljes hatást is el tudott érni hazája egészségügyi ellátásnak fejlesztésében. Éppen ezért mondhatjuk ma is büszkén, hogy Kossuth Zsuzsanna tevékenysége nemcsak a szabadságharc idején, hanem később is inspiráló példa volt a női szerepvállalásra az egészségügyben és a társadalmi élet más területein is.
Legyünk hát méltók az ő szelleméhez, és tegyünk meg mindent, hogy álmait, álmainkat valóra váltsuk!