A galéria a cikk végén érhető el
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Sürgősségi Betegellátás Szakmai Tagozatának éves konferenciája hatodik alkalommal, május utolsó péntekjén, a Sürgősségi Ellátás Világnapjához legközelebbi pénteken, az idei évben május 30-án került megrendezésre, Hatodik SÜRGÉSZ Országos Sürgősségi Konferencia címmel.
A 700 fős jelentkezési határ néhány nap alatt betelt, később még a felület újra nyitásával lehetőség volt néhány jelentkező befogadására. A konferencián minden eddiginél nagyobb kiállítói érdeklődés volt a kiállítók, támogatók részéről, ezt ezúton is köszönjük!
Köszöntőjében Banga Béla Erik a MESZK Sürgősségi Betegellátás Szakmai Tagozat országos tagozatvezetője bemutatta a vármegyei tagozati képviselőket, majd a színpadra kérte és néhány mondat kíséretében személyesen mutatta be a tagozat tanácsadó testületének tagjait.
Dr. Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a rendezvény hagyomány jellegét és a kiváló témaválasztásokat kiemelve megnyitotta a konferenciát.
A konferencián a MESZK Sürgősségi Betegellátás Szakmai Tagozat asztalánál a képviselő és tanácsadó testületi kollégákkal beszélhettek a tagozatról a résztvevők, valamint Kvízt- tölthettek ki, mely után értékes nyereményeket kaptak a kollégák. A MESZK iroda munkatársai mellett a tagozati asztalnál még helyet foglaló, Győrből, Debrecenből, Szolnokról és Szegedről érkező kollégák végig segítették a rendezvény sikeres lebonyolítását, hozzájárultak annak sikeréhez.
A szekciók levezető elnöki tisztét Rogus Piroska, a MESZK Sürgősségi Betegellátás Szakmai Tagozat tagozatvezető helyettese mellett az első szekcióban Banga Béla Erik országos tagozatvezető, a második szekcióban Dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke töltötte be.
A Hatodik SÜRGÉSZ egyik kiemelt témája az Életvégi döntések a sürgősségi osztályon volt. A szekcióban Dr. Kristóf Csaba az Országos Jogvédelmi Központ egészségügyi szakjogásza, Dr. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Szy Katalin klinikai szakpszichológus és Banga Béla Erik a MESZK Sürgősségi Betegellátás Szakmai Tagozatának országos tagozatvezetője foglalta össze az életvégi döntések jogi aspektusait, orvosszakmai, és az egészségügyi szakdolgozókra háruló szakmai és lelki terheit.
Az első előadásban Banga Béla Erik országos tagozatvezető felvázolta, hogy az egyre emelkedő és egyre több beérkező multimorbid betegek ellátását követően a konzíliumok kérése és a betegek elhelyezése egyre nehezebb. Egyre több beteg marad a jogszabályi 24 órában maximált ellátási időn túl is az SBO-kon, mely nagy plusz terhet ró az orvos és elsősorban az egészségügyi szakdolgozókra. Majd néhány, fikcionált eset bemutatásával bemutatta a fenti okok miatti, elsősorban a nagyforgalmú sürgősségi osztályokra vonatkoztathatóan a növekvő, nem a beteg szándékából fakadó életvégi döntések témakörét. MESZK Sürgősségi Betegellátás Szakmai Tagozata a konferencia előtt néhány napos felmérést végzett az életvégi döntések témakörében, melyre 132, elsősorban a sürgősségi osztályokon dolgozó kolléga válaszolt. A válaszadók az osztályukon 77%-ban tapasztalják több kevesebb rendszerességgel az életvégi döntések meghozatalát. Húsz százalékuk nyilatkozta, hogy ilyen történik az osztályukon. A felmérésben résztvevők összesen 62 százaléka úgy nyilatkozott, hogy munkahelyén az aktív kezelés leállítását követően használnak a beteg lehetséges fájdalmainak csillapítására vagy bólus adagolásban vagy infúziós pumpán adagolva kábító fájdalomcsillapítót. Amikor az egészségügyi szakdolgozókat arról kérdezték, hogy sz SBO-s munkahelyükön megtagadhatják-e jogkövetkezmények nélkül a kábító-fájdalomcsillapító beadását, vagy a meggyőződése szerint nem a beteg érdekeit szolgáló terápia indítását, 54% válaszolta, hogy „Köteles vagyok végrehajtani az orvos utasításait”. A válaszadó sürgősségi osztályos egészségügyi szakdolgozók 70 százaléka szerint szükség lenne egy olyan protokoll kidolgozására, amely szabályozza az életvégi döntések meghozatalát országosan egységen
Dr. Kristóf Csaba egészségügy szakjogász előadásában elsősorban a beteg vagy törvényes képviselője nyilatkozataira helyezte a fókuszt, kiemelve azt, hogy ellenkező nyilatkozat hiányában azt kell feltételeznie az ellátó személyzetnek, hogy a beteg az élete meghosszabítását szeretné. Kitért a gondnokság alatt lévők jogaira, hogy gondnokuk milyen nyilatkozatot tehet egy-egy ellátás, vagy beavatkozás tekintetében. Felhívta a figyelmet, hogy valóban nincs jogilag pontosan szabályozva azon életvégi döntések köre, mely nem a beteg jogképes állapotában történt nyilatkozata alapján történik, esetleges szakmai okok menteén.
Dr. Svéd Tamás a MOK főtitkára, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos az életvégi döntések orvosi, orvosetikai és szakmai aspektusairól beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem összekeverendő az eutanázia, a palliatív ellátás és fájdalomcsillapítás és a szenvedés enyhítésének céljából adott kábító fájdalomcsillapító. Főtitkár úr és a MOK az előadásában is jól láthatóan már évek óta több alkalommal foglalt állást és beszélt az életvégi döntések szabályozásának szükségességéről, tekintettel arra, hogy erre, más országok, régiók esetén évek óta elfogadott eljárásrendek vannak.
Szy Katalin, a Péterfi Sándor utcai Kórház klinikai szakpszichológusa, aki könyvein, novelláin keresztül segíti a rászoruló emberket elsősorban a halál megközelítésre fókuszált, számos egyszerű és jól befogadható példával illusztrálva a veszteség, az egészségügyi szakdolgozókat is végig kísérő veszteségeken át. Kiemelte, hogy ezek a veszteségek, azok feldolgozása már kisgyermekkorbtól kísér egész életünk során. Ezek fokozott terhe, kiemelten az akut ellátásban dolgozó kollégáinkat, jelentősen befolyásolhatja életünk hosszát és minőségét. Előadása végén közös gyakorlatra invitálta a résztvevő több száz kollégát.
Az életvégi döntések felmérést – melynek támogatásához Dr. Hirdi Henriett a MESZK általános alelnökének segítsége is kiemelendő – a tervek szerint a jelen eredmények ismeretében a tagozat tovább folytatná.
A második szekcióban elismert szakemberek mutatták be a cukorbetegség modern terápiájának lehetőségeit, gondozásának kihívásait.
Az első előadásban Prof. Dr. Harangi Mariann a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Belgyógyászati Klinika Anyagcsere Betegségek Tanszékének és a MDT Cukorbeteg Szakellátóhelyének vezetője, az MTA doktora az analóg inzulinok témájában tartott előadást. Kiemelte, hogy ezek az inzulinok sajátosságuknak köszönhetően mennyivel stabilabb betegkövetést, jobb eredményeket és jobb életminőséget tudnak betegeiknek nyújtani. Felhívta a figyelmet az esetleges szövődményekkel kapcsolatban, hogy az odafigyelés az egészségügyi ellátók részéről nem csökkenhet és néhány példán keresztül bemutatta a beteggondozás kiemelt területeit.
Dr. Sipter Emese PhD, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika adjunktusa, a Magyar Diabétesz Társaság elnökségi tagja az elmúlt valamivel több mint húsz esztendőben egyre nagyobb népszerűségnek örvendő SGLT-2 gátló kezelésekről tartotta előadását. Kiemelte, hogy ezek a szerek csökkentik a szívelégtelenség miatti hospitalizációt, a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát és a kardiovaszkuláris és összhalálozást is kettes típusú diabeteses és nem diabeteses betegekben egyaránt. Az SGLT2-gátló kezelés elkezdésekor milyen megfontolásokat kell tenni a többi párhuzamosan adott cukorbetegségeben alkalmazott gyógyszerekkel. Felhívta a figyelmet azon bőrgyógyászati felügyeletet igénylő szövődményekre, melyek gondozása fontos feladat.
A harmadik előadásban Dr. Börcsök Éva a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ SBO-jának szakorvosa az elmúlt tíz-tizenöt évben innovációként megjelenő DPP4 és GLP1 terápiákról ismertette a tudnivalókat a résztvevőknek. A DDP4 szerek gátolják egyes enzimnek hatását, és így ezek az inkretinek hosszabban hatnak és jobban csökkentik a vércukorszintet. Az élettani GLP1-szekréció bifázisos természetű. Első, nagyobb elválasztási csúcsa 15–30 perccel az étkezés megkezdését követően, második, kisebb csúcsa másfél, két óra elteltével figyelhető meg. Minden eddigi GLP-1 agonista (bélhormon jellegű) készítmény csupán napi kétszeri, napi egyszeri, ill. heti egyszeri injekcióban történő alkalmazásban állt rendelkezésre. napjainkban már rendelkezére állnak az első olyan készítmények, melyek szájon át szedhetőek.
Györe Izabella a Szegedi Tudományegyetem SZAKK Belgyógyászati Klinika Endokrinológiai és anyagcsere Osztály diplomás ápoló, diabetológiai szakápolója és edukátora a cukorbetegség modern terápiájával kapcsolatos, a korábbival egyező és attól eltérő gondozási és tanácsadási kérdésekre fókuszált. Az SGLT2-gátlók kapcsán kiemelésre kerül vércukorcsökkentő, szív- és vesevédő hatásuk, ugyanakkor az előadó felhívja a figyelmet az infekciós kockázatokra és a ketoacidózis veszélyére, valamint az ezekkel kapcsolatos ápolói teendőkre. A GLP-1 analógok esetében hangsúlyos szerepet kap testsúlycsökkentő és vércukorszintre gyakorolt kedvező hatásuk, miközben szó esik a gyakori gastrointestinalis mellékhatásokról is. Szó esett arról is, hogy a megfelelő terápiaválasztás hogyan segítheti a sürgősségi szakembereket a diabéteszes betegek állapotának optimalizálásában.
A konferencia alatt Giricz Szilvia, az Orosházi Dr. Elek László Kórház és Rendelőintézet ápolási igazgatója, diabetológiai szakápoló, podiáter, aki korábban hosszú ideig a Szegedi Tudományegyetem Diabetológiai ambulanciájának vezető asszisztense volt, olyan, a diabétesz gondozóban kontroll vizsgálat alkalmával használatos szűrőeszközöket mutatott be a résztvevőknek, amelyekkel non-invazív módon, gyorsan, fájdalommentesen lehet szűrni a cukorbetegség okozta neuropátiát, annak korai diagnosztizálására is alkalmasak. A kalibrált hangvillával a vibráció érzete vizsgálható, a monofilament és egy Tip-Therm nevű eszköz, amivel a hőérzetet vizsgálható, valamint egy egyedülálló magyar nyelvű betegoktató térkép, melyen a diebéteszes láb gondozása követhető nyomon.
A szekciót követő kerekasztal megbeszélésen Dr. Balogh Zoltán kiemelte a modern terápiák mellett a gondozás fontosságát és beszámolt a Podiáter képzés indításáról is.
A záró szekcióban a Színész Ambulanciaként meghirdetett részben Nagy Katica színésznővel, a SEMMELWEIS című film Hoffman Emma ápolónőt játszó művésznővel és a Jóban Rosszban televíziós sorozat Dr. Pongrácz Tibor sebész-korházigazgatót játszó Gazdag Tibor színésszel beszélgetett baji Anikó és Dr. Nádasi Eszter. A jó hangulatú beszélgetést követően a művészekkel fényképek készülhettek és autogramm osztásra is volt lehetőség.
A konferencia a végé a LEG-ek és a Kvíz győztesei értékes jutalmakban részesültek.
PROGRAMFÜZET
A galéria a képre kattintva nyitható meg:
