VIII. Ápolásinnováció, Ápolásmenedzsment Országos Tudományos Konferencia
Kontinuitás, szakmai mélység és fejlődő továbbképzési rendszer
A rendezvényt dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke és a konferencia fővédnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte a rendezvénysorozat folytonosságát és szakmai mélységét. Mint fogalmazott, a nyolcas szám is jelzi, hogy a kamara következetesen folytatja a korábban megkezdett szakmai munkát: „Szeretnénk ezt a kontinuitást követni, ugyanakkor ezen konferenciánkra az is jellemző, hogy nem gyorsított eljárásban, 8-10 perces előadásokban, hanem egy kicsit bővebb hangvételben, terjedelmesebb előadások során fogjuk az adott témákat feldolgozni. Jut idő remélhetőleg az eszmecserére is.”
Az elnök köszöntőjében kitért a MESZK oktatási és továbbképzési rendszerére is. Elmondta, hogy a kamara évente több mint 10 személyes jelenlétű konferenciát és kongresszust szervez, amelyekkel mintegy 4000 szakdolgozó számára biztosít továbbképzési pontszerzési lehetőséget.
Hozzátette, hogy jelentős előrelépést a digitalizáció hozott: „Több mint húszezer kollégának biztosít a kamara elektronikus úton továbbképzési pontértéket. Az első féléves eredményünk már tizenhatezer kolléga volt, tehát bízom benne, hogy ebben az évben rekordot fogunk elérni az elektronikus továbbképzésen részt vevő kollégák számában is. Nagyon köszönjük, hogy munkátok mellett a szabadidőtökből áldoztok erre a szakmai fejlődésre”.
Figyelmeztető létszámadatok: jelentős különbség a nyugdíj előtt állók és az utánpótlás között
Az elnöki köszöntőt követően Tóth Andrea országos tagozatvezető lépett a mikrofonhoz. Visszatekintve a rendezvénysorozat 2007-ig nyúló történetére elmondta, hogy a konferencia a szakmai megújulás, az ellátásbiztonság és az összetartozás fontos szakmai fórumává vált.
Idén azonba a hagyományos ünnepi köszöntő helyett a MESZK Országos Hivatala által 2026. szeptember 9-én kiadott figyelemfelkeltő létszámadatokkal szembesítette a hallgatóságot.
A bemutatott statisztikák jól érzékeltették a magyar egészségügy előtt álló demográfiai és strukturális kihívásokat:
- A MESZK teljes taglétszáma 124 246 fő. Ebből a közvetlenül nyugdíj előtt álló, 56–65 év közötti korcsoport 26 813 főt tesz ki, ami a teljes tagság 21,58%-a. Ezzel szemben a 25 évnél fiatalabb pályakezdő utánpótlás mindössze 6298 fő, azaz a tagság 5,06%-a.
- A kamara legnagyobb tagozatában, a 41 302 fős Felnőtt Ápolás Szakmai Tagozatban hasonló tendencia figyelhető meg: a nyugdíj előtt álló korosztály 9029 fővel a tagozat 21,86%-át adja, míg az utánpótlást jelentő, 25 év alatti fiatalok száma mindössze 1998 fő, azaz 4,83%.
„A nyugdíjazások miatti szakemberveszteség az elkövetkezendő években a kamarai, illetve a felnőttápolás tagozati szinten várhatóan 4,5–5-szöröse lehet majd a rendelkezésre álló utánpótlásnak. Kérem, hogy ezen adatok fényében hallgassák meg az előadásainkat, hiszen ennek az óriási problémának a megoldásaira fókuszálunk a mai napon” – hangsúlyozta Tóth Andrea.
A tagozatvezető az előadások megkezdése előtt egy mondatban foglalta össze a konferencia szellemiségét: „Az ápolásban az innováció nem csupán technológia, hanem emberi szemlélet, közösségi felelősség és szakmai jövőkép.”
Gondolatébresztő előadások az elmélettől a gyakorlatig
A bemutatott generációs és strukturális kihívásokra az egész napos konferencia 11 szakmai előadása kereste a válaszokat, a sejtszintű folyamatoktól egészen a komplex humánerőforrás-menedzsment kérdéseiig.
A tudományos előadások sorozatát dr. Guseo András neurológus, pszichiáter, az orvostudomány kandidátusa (CSc), a Magyar SM Társaság alapító elnöke, a funkcionális orvoslás képviselője és gyakorlója, az idegrendszeri autoimmun folyamatok és neuroimmunológiai összefüggések kutatója, valamint szakkönyvíró nyitotta meg. „A legnagyobb ellenségünk a molekuláris mimikri. Miért?” című előadásában azt mutatta be, hogyan járulhat hozzá az immunrendszert megtévesztő molekuláris mimikri idegrendszeri autoimmun folyamatok kialakulásához.
Ezt követően a generációs kérdések és a munkahelyi elvárások kerültek előtérbe. Dr. Csomai Zita orvos, honvéd- és katasztrófaorvostan szakorvos, orvos-természetgyógyász, életmód-tanácsadó és terapeuta, szakkönyvíró, a Perfect Health Kft. képviseletében tartotta meg „Soft life az egészségügyben – generációs különbségek” című prezentációját, amelyben az ellátórendszerben megjelenő generációs különbségeket és feszültségeket elemezte.
A képzési rendszerek megújulására nemzetközi példát mutatott be a következő előadás, amely hibrid formában valósult meg. Bednár András Lajosné, a Felnőtt Ápolás Tagozat országos tagozatvezető-helyettese, okleveles egészségügyi-minőségügyi és betegbiztonsági menedzser, egészségügyi menedzser specialista, egyetemi okleveles ápoló és diplomás ápoló a helyszínen tartotta előadását, míg szerzőtársa, Bednár János, kiterjesztett hatáskörű APN ápoló és közösségi szakápolás specializációval rendelkező MSc ápoló Svájcból, a zürichi egyetemi kórházból kapcsolódott be online. „Modern egészségügyi belső képzési rendszerek kihívása és lehetőségei” című közös előadásuk jó példája volt a határokon átívelő tudásmegosztásnak.
A délelőtti programban a Felnőtt Ápolás Tagozat átfogó mentorprogram-koncepcióját is bemutatták. A „Mentorálás mint megtartó és közösségépítő stratégia az egészségügyi szakdolgozók körében – A MESZK Országos Felnőtt Ápolás Tagozatának komplex mentorprogram-koncepciója” című előadást Széni-Dégi Fanni, Pappné Gyöngyösi Éva és dr. Strasszné Bánki Cecília, a Felnőtt Ápolás Tagozat Szakmai Tagozati Tanácsának tagjai mutatták be. A koncepció kidolgozásában szerzőként és szakmai vezetőként közreműködött Tóth Andrea, a Felnőtt Ápolás Tagozat országos tagozatvezetője, valamint Rózsa Erzsébet diplomás ápoló, egészségügyi szaktanár és okleveles népegészségügyi szakember is.
A program kiemelt célja, hogy az idősebb, tapasztalt kollégákat oktatási mentorként is bevonja a szakmai utánpótlás támogatásába, ezáltal megőrizve és továbbadva értékes tudásukat. A prezentációhoz kapcsolódóan a helyszínen átadták a mentorprogram hivatalos tervezetét is, amelyet dr. Balogh Zoltán országos elnök vett át a kamara nevében.
A téma közvetlen folytatásaként Rózsa Erzsébet, diplomás ápoló, egészségügyi szaktanár és okleveles népegészségügyi szakember mutatta be a „Mentorprogram a Semmelweis Egyetemen – »Jót-jól«” című előadását. Az előadás arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatalabb generációk eltérő társadalmi és munkahelyi környezetben szocializálódtak, ezért a munkavégzéshez és a szakmai elvárásokhoz is másként viszonyulhatnak. A mentorprogram célja, hogy személyes példamutatással segítse a hallgatók beilleszkedését a kórházi környezetbe, valamint a szakmai szabályok és elvárások megismerését és elsajátítását.
A gyakorlati utánpótlás-nevelés egy további modelljét Nyergesné Závodi Edit, a Bethesda Gyermekkórház ápolási igazgatója mutatta be a „Rezidens Diplomás Ápolói Program a Bethesda Gyermekkórházban” című előadásában. A program a pályakezdők szervezett, intézményi támogatásának lehetőségeit szemléltette.
Az oktatásmódszertani megújulás szükségességére Horváth Emese, a Felnőtt Ápolás Szakmai Tagozati Tanácsának tagja, egyetemi okleveles ápoló, egészségügyi tanár, diplomás ápoló, egészségügyi szakoktató és gyakorlatvezető hívta fel a figyelmet „Hibrid oktatási módszerek az egészségügyi képzésben” című prezentációjával.
A délutáni programban Bekéné Zelencz Katalin, diplomás ápoló, egészségügyi szaktanár és szociálgerontológus a generációváltás gyakorlati kérdéseit járta körül a „Generációs váltás/változás az egészségügyben, a Z és Alfa generáció integrációja és elvárásai” című előadásában, gyakorlati szempontokat bemutatva a fiatal generációk beilleszkedésének támogatásához.
A szakma jövőképéről és a kompetenciaszintek emeléséről Szabó Márta Erzsébet, a Felnőtt Ápolás Szakmai Tagozati Tanácsának tagja, okleveles ápoló/APN, közösségi szakápoló és egészségügyi minőségbiztosítási tanácsadó tartott előadást. „A jövő ápolása – kiterjesztett hatáskörű ápolók az egészségügyi ellátásban” című prezentációjában bemutatta a kiterjesztett hatáskörű ápolók szerepét és lehetőségeit a modern egészségügyi ellátásban.
A konferencia záró előadásai a szakdolgozói jóllétre és a technológiai innovációkra fókuszáltak. Gede Anikó diplomás ápoló, általános ápoló és általános asszisztens, egészségügyi projektmenedzser és fitoterapeuta „A HRV biofeedback alkalmazási lehetőségei az egészségügyi szakdolgozók stresszterhelésének és burnout kockázatának csökkentésében” című előadásában az objektív méréseken alapuló stresszkezelés egyik lehetséges módszerét és annak a kiégés megelőzésében betöltött szerepét mutatta be.
Végül a klinikai innovációk gyakorlati alkalmazását Móricz János, a Hartmann-Rico Hungária Kft. vezető szakmai trénere mutatta be az „Infyna Chic: Több mint katéter – amikor a diszkréció, a higiénia és a betegkomfort találkozik” című előadásában. Az előadás arra hozott példát, hogyan járulhat hozzá egy korszerű eszköz a betegek komfortjához és életminőségéhez.
Útravaló a jövő biztonságos betegellátásához
A rendezvény – a hagyományokhoz híven – szakmai teszt kitöltésével zárult, amelynek sikeres teljesítésével a résztvevők 20 szabadon választható továbbképzési pontot szerezhettek.
A konferencia zárásaként dr. Balogh Zoltán a rendezvény legfontosabb szakmai üzeneteit összegezve fordult a jelenlévőkhöz: „Innoválni, fejleszteni az ápolásban csak megfelelő számú és megfelelő tudású szakdolgozóval, ápolóval lehet. A konferenciánk egyik fő mottója, hogy hogyan tudunk jövő ellátását szervezni megfelelő számú és minőségű szakdolgozóval. Olyan új módszereket, technikákat mutattunk be előadóink segítségével, ami ösztönzi a munkáltatókat és az ellátó intézményeket, hogy a gyakorlatba bekerülő ápolók megmaradjanak a rendszerben. Mentorálni, tutorálni, gondozni kell a kollégáinkat, tudásukat frissíteni és fejleszteni a korkövetelményeknek megfelelően. Rendezvényünk, konferenciánk a mai napon, bízom benne, adott kellő muníciót minden itt lévő szakdolgozó társunknak, hogy hogyan éljük túl a jelent, s hogyan tudjunk biztonságos betegellátást nyújtani leendő ellátottainknak.”